Az ingatlanvásárlás során a feleknek a szerződéskötést megelőzően és a szerződéskötés során számos kérdést szükséges tisztázniuk a megfelelő szerződés megkötéséhez.
Az ingatlan tulajdoni lapja
Fontos hangsúlyozni, hogy bármilyen pénzösszeg átadását megelőzően a vevőknek különösen ajánlott tisztában lenniük az ingatlan jogi helyzetével. Ismernünk kell az ingatlanra bejegyzett jogokat, terheket és tényeket, amelyek befolyásolhatják az adásvételi szerződés menetét. A fentiek ugyanis szélsőséges esetben akár akadályát is képezhetik a tulajdonszerzésnek.
Tulajdoni lapon tartja nyilván a földhivatal egy adott ingatlan adatait, az ahhoz kapcsolódó jogokat, és jogilag jelentős tényeket. Az ingatlanok azonosítása helyrajzi számmal történik településenként, azon belül fekvésenként. Minden ingatlan adatait külön tulajdoni lapon tartják nyilván. A tulajdoni lapokat sorszámmal látják el. A tulajdoni lap három részből áll, melyet római számokkal jelölünk (I-II-III. Rész). A tulajdoni lap I. része az ingatlan számszerűsíthető adatait tartalmazza. A tulajdoni lap II. része a tulajdonjogi információkat, míg III. része az ingatlanhoz fűződő egyéb jogokat és azok jogosultjait tartalmazza.
Előszerződést vagy végleges szerződést kössünk?
Ha a végleges szerződéskötés valamely akadályba ütközik (pl. valamely teher törlése, jog vagy tény bejegyzése) vagy a felek később kívánják véglegesíteni megállapodásukat, az előszerződés megfelelő megoldás lehet számukra.
Az előszerződés során a felek abban állapodnak meg egymással, hogy egy későbbi időpontban egymással végleges szerződést kötnek. Ennek keretében a felek megállapítják a végleges szerződés lényeges feltételeit. Az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni.
Bármelyik fél a végleges szerződés megkötését csak akkor tagadhatja meg, ha az előszerződés megkötését követően előállott körülmény a lényeges jogos érdekét sérti. Erre is csak abban az esetben van lehetőség, ha az nem volt előre látható és nem ő idézte azt elő. Ezen körülmény továbbá nem tartozhat a rendes üzleti kockázat körébe. A fentiek hiányában a bíróság az előszerződésben foglalt feltételek szerint a szerződést bármelyik fél kérelmére létrehozhatja.
Foglaló vagy előleg?
A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként került sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik. A foglaló jogi jellege alapján ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.
Minden olyan átadott összeg, ami a fenti kritériumnak nem felel meg csak vételár előlegnek tekinthető. A vételár előleg a vételárba természetesen beszámít, viszont a szerződés meghiúsulása esetén visszajár, tehát ilyen szempontból biztosítékként nem funkcionál.
Terhelt ingatlan megvásárlása
Leggyakoribb fennálló terhek általában a jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, végrehajtási jog, illetve a haszonélvezeti jog. Ez esetben fontos előre tisztázni, hogy a teher hogyan kerül majd törlésre, hogy az ne akadályozza a tulajdonszerzést. A törlésre lehetőség van az eladók által igazolt módon vagy közvetlenül a vevő – teher jogosultjához történő – teljesítésével is. A tehermentesítés módjának meghatározásához a teherről szóló igazolás valamint a szerződés egyéb körülményeinek részletes feltárása szükséges. Ügyelni kell továbbá a teher törlésére vonatkozó jogosulti nyilatkozat földhivatalhoz történő benyújtására – mint a tehermentesítés lényeges elemére – is.
A vételár megfizetésének határideje és részletei
Amennyiben a vételár több részletben kerül megfizetésre, úgy a szerződésben azokat érdemes valamely eseményhez (pl. valamely nyilatkozat kiadásához, valamely feltétel bekövetkezéséhez) kapcsolni. Az adásvétel folyamatának indokolatlan elhúzása nem javasolt, hiszen a felek közös érdeke, hogy az adásvétel minél hamarabb lebonyolódjon.
Amennyiben a vételár teljesítésére a felek megállapodása alapján több részletben kerül sor, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési engedélyt az eladó letétbe helyezi az okiratszerkesztő ügyvédnél. Az engedélyt a jogi képviselő az utolsó vételárrészlet teljesítésének igazolását követően jogosult, illetve köteles kiadni a letétből és benyújtani az ingatlanügyi hatósághoz. A bejegyzési engedély letétbe helyezése tehát biztosítja egyrészt azt, hogy az eladó tulajdonjoga csak a teljes vételár kifizetésével kerül átengedésre, másrészről a vevő számára is biztosítékot jelent a tulajdonjog bejegyzésére.
Az ingatlan tulajdonjog átvezetése a fenti vételárfizetéshez igazodóan történhet az ingatlan-nyilvántartási eljárás függőben tartásával vagy tulajdonjog fenntartással történő vétel bejegyzésével.
A tulajdonjog bejegyzési kérelem függőben tartása során a felek kérelmére a földhivatal függőben tartja az eljárást. Természetesen az ingatlan-nyilvántartási rangsor miatt az elintézéséig más bejegyzés sem kerülhet elintézésre. A letétbe helyezett tulajdonjog bejegyzési engedély benyújtásával kerül a végén átvezetésre a tulajdonjog változás.
A tulajdonjog fenntartással történő eladás esetén a tulajdoni lapon teherként bejegyzésre kerül a vevők javára a tulajdonjog fenntartással történő eladás ténye. A bejegyzés, mintegy elidegenítési és terhelési tilalom funkcióval bírva biztosítja a vevő által megszerezni kívánt ingatlant hosszabb távon. Akkor célszerű alkalmazni, ha hosszabb idő alatt (évek) zajlik le az adásvétel, mivel egyébként dupla költsége miatt hátrányosabb helyzetet teremt a vevőnek a függőben tartáshoz képest. A függőben tartás esetén ugyanakkor a tulajdoni lap az ügylet meghiúsulása esetén is „tiszta” marad.
Birtokbaadás
Az ingatlan birtokbaadása általában az eladó kiköltözésén múlik és a felek megállapodásán alapul, azonban itt is lényeges szempont, hogy az ne húzódjon el indokolatlanul. Fontos e körben megemlíteni a kárveszély viselésének kérdését. Ha az eladó az adásvétel tárgyát képező ingatlan birtokát a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése előtt a vevőre átruházza, a vevő a birtokátruházás napjától kezdve szedi a dolog hasznait, viseli terheit és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. Megfordítva a dolgot viszont a birtokbaadás elhúzódása esetén a másnak fel nem róhatóan keletkezett kár (pl. tűzvész) a birtokbaadásig az eladót terheli.
Adó és illetékfizetés az adásvétellel kapcsolatban
Az eladó oldalán személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség, míg a vevői oldalon illetékfizetési kötelezettség merülhet fel. A szerzést követő 5. évben az eladó már mentesül az szja fizetési kötelezettség alól. Ezt megelőzően is csak a jövedelem, azaz a vételár és a szerzésre fordított érték különbözete után kell megfizetnie a 15 %-os Szja-t. A vevőt terhelő visszterhes vagyonszerzési illeték 4% mértékű, melynél különböző mentességek, kedvezmények jöhetnek szóba. Leggyakoribbak a 35. életév alatti első lakásszerzők kedvezménye, a másik lakástulajdon vásárlást megelőző három éven belüli vagy a vásárlást követő egy éven belüli értékesítéséhez kapcsolódó kedvezmény.
Költségviselés az adásvételi szerződéssel kapcsolatban
A költségek viselésének kérdése a felek megállapodásán alapszik. Eltérő megállapodás hiányában a Ptk. szabályai szerint az eladó viseli a birtokátruházással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével (pl. terhek törlése) kapcsolatos költségeket. Az ingatlan átvételének és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségei, így a szerződéskötés költségei pedig a vevőt terhelik.